Az elmúlt éveket jellemző digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. A háztartások egyre nagyobb arányban rendelkeznek internetes kapcsolattal. Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal vagy éppen vásárolnak online.
A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor a mobilinternet-kapcsolat céges használata is meghatározó. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik.
A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett.
A mobil-előfizetések száma 2019 végén elérte a 12,5 milliót. Az éves mobil-adatforgalom 54%-kal meghaladta az előző évit. Az év során a mobilhálózatból indított hívások időtartama kevéssel nőtt, ezzel szemben a vezetékes hívásoké tovább csökkent. Folytatódott az internetpiac bővülése, az internet-hozzáférési szolgáltatások éves árbevétele gyorsabban emelkedett, mint az előfizetésszám.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adataiForrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A postai, hírközlési, média- és műsorszórási hatósági tevékenység című (OSAP 1705) éves statisztikai célú adatátvétele.[1] szerint a nyilvántartott telefon- és internetszolgáltatási, valamint a műsorelosztási jogosultságok száma egy év alatt közel egytizedével csökkent. A telefon- és internetszolgáltatásoknál továbbra is a helyhez kötött technológiára kiadott engedélyek a meghatározóak. Az internetszolgáltatási engedélyek nagyobb mértékben csökkentek az utóbbi években, mint a telefonszolgáltatási jogosultságok. 2014 és 2019 között csaknem a felére esett vissza a műsorelosztási jogosultságok száma, a műsorelosztók közel fele-fele arányban rendelkeztek televízió, illetve rádióműsor elosztására szóló engedéllyel.
Mobilszolgáltatás
Telítődött a mobilpiac az Európai Unió országaiban
Globális szinten a mobil-előfizetésekAz előfizetések száma az ITU-módszertan alapján a havidíjas előfizetések mellett az utolsó három hónapban aktív feltöltőkártyás előfizetések számát is tartalmazza.[2] száma az utóbbi években folyamatosan nőtt, 2019-ben 3,3%-kal volt több, mint az előző év végén. Az Európai Unióban 2019-ben meghaladta a 626 milliót, az előző években nem változott jelentősen. A száz lakosra jutó előfizetések száma a tagállamok közül Litvániában volt a legmagasabb (169), és Belgiumban a legalacsonyabb (100). Hazánkban az ellátottság mértéke 16-tal kevesebb volt az EU átlagánál. A V4-országokban Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia.[3] átlagosan 127 előfizetés jutott száz lakosra, amely évről évre meghaladja az uniós átlagot.
Dinamikusan nőtt az adatforgalom
Magyarországon a mobil-előfizetések száma 2019 végére, az egy évvel korábbihoz képest 5,9%-kal, 12,5 millióra nőtt. (Az előfizetések száma 2019-től tartalmazza az M2M-kártyák számát is, ami az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) A telítődött mobilpiacon a lakosság számát meghaladó előfizetésszám (2019-ben 100 lakosra 128 előfizetés jutott) hátterében a lakossági és üzleti előfizetések párhuzamos használata, továbbá a szolgáltatók vonzó díjcsomagkínálatai állnak. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 2015 és 2019 között 29%-kal emelkedett, míg a feltöltőkártyásoké ötödével csökkent, arányuk 43-ról 30%-ra apadt. Ennek oka, hogy a magyarországi lakosság jobban preferálja a havidíjas előfizetéseket, mert a havidíj egy része vagy akár teljes egésze lebeszélhető, illetve további kedvezményekkel is együtt jár (korlátlan adatforgalom, kedvezményes készülékvásárlás). Emellett a pre-paid előfizetések piacvesztésében a feltöltőkártyás előfizetések ellenőrzéséről szóló, 2017 elején életbe lépett hatósági rendelet is szerepet játszott, amely kötelező adategyeztetést ír elő az előfizetők számára.
2019-ben a mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma stagnált, a mobiltelefonálással töltött összes idő 3,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Továbbra is meghatározó volt a saját hálózaton belüli hívásforgalom, a beszélgetések több mint fele hálózaton belül zajlott. 2019-ben 1917 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ami naponta átlagosan 5,3 percnyi telefonálást jelentett.
A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése következtében egy év alatt több mint másfélszeresére bővült. Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok terjedése és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom:
- 92%-a 4G/LTE-rendszeren,
- 5,2%-a 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.
Vezetékes telefonszolgáltatás
Csökkent a vezetékes fővonalak száma az EU-tagországokban
Globális szinten a vezetékes vonallal ellátott országokban a bekapcsolt fővonalak számaForrás: International Telecommunication Union (ITU): https://www.itu.int/net4/ITU-D/icteye/#/query (utolsó elérés: 2020. október 15.). organisations[4] folyamatosan csökkent. 2019-ben az Európai Unió 28 tagállamában a vezetékestelefon-előfizetések száma 3,0%-kal lett kevesebb egy év alatt. A vezetékestelefon-előfizetéssel való ellátottság az EU-n belül széles skálán mozgott: míg Máltán és Franciaországban száz lakosra átlagosan 58 előfizetés jutott, addig Finnországban mindössze 5. Hazánkban a száz lakosra jutó vezetékes fővonalak száma (31) az uniós átlag alatt volt. A V4-ek rangsorában Magyarország évek óta vezető szerepet tölt be.
2019-ben az Európai Unió tagországaiban a száz lakosra jutó mobil-előfizetések száma átlagosan 3,3-szerese volt a vezetékestelefon-előfizetésekének, Magyarországon a 3,4-szerese. Az egyes tagállamokban az arányok nagyon eltérően alakultak: míg Finnországban 27-szer, addig Franciaországban csak 1,9-szer több mobil-előfizetést regisztráltak, mint vezetékest. 2019-ben az Európai Unióban a távközlési szolgáltatások fogyasztói árai – az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása alapján – 0,8%-kal csökkentek egy év alatt.
Tovább fejlődik a VoIP-telefonálás
Hazánkban a vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. Az ISDN-technológia visszaszorulóban van, a helyhez kötött VoIP-hangcsatornák száma évről évre nő.
2019 végén 3 millió 183 ezer vezetékestelefon-fővonal működött, 1,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon-szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2019-ben négy szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94%-a. Az ISDN-csatornák száma folyamatosan csökken, 2019 végén 230 ezer működött. A helyhez kötött VoIP-telefonálás fokozatosan fejlődik, míg 2015-ben a vonalak 52%-a tartozott ide, addig 2019-ben már a 73%-a. A hívások időtartamát tekintve ez az arány 40-ről 60%-ra nőtt.
2019-ben az összes hangcsatorna 83%-a lakossági, 16%-a üzleti kategóriába tartozott, a szolgálati és nyilvános vonalak aránya továbbra is csekély volt.
A kezdeményezett beszélgetések száma 13, összesített ideje 8,6%-kal csökkent egy év alatt. A helyi és a belföldi hívások száma és időtartama is jelentősen visszaesett, míg a mobilhálózatba indított hívások kisebb mértékben csökkentek. A hívások 72%-a egyéni előfizetőkhöz tartozott. A gyakran ingyenes idősávot és díjmentes hálózaton belüli beszélgetést is tartalmazó csomagok terjedésével az előfizetők kevesebbszer, de átlagosan hosszabb ideig beszéltek vezetékes telefonról (5,1 perc), mint mobiltelefonról (3,0 perc).
A nemzetközi hálózatokba indított hívások túlnyomó többségét, 96%-át mobiltelefonról indították, vezetékesről 4,4%-át. A vezetékes telefonról külföldi hálózatba kezdeményezett hívások ideje az elmúlt években folyamatosan csökkent. A legtöbb nemzetközi hívás az Európai Unió országaiba irányult. A legnépszerűbb országok továbbra is Németország, Ausztria, Románia, Szlovákia, Olaszország és az Egyesült Királyság voltak.
2019-ben országosan száz lakosra 33, száz lakásra pedig 71 vezetékes fővonal jutott. Az országos átlagot Budapest értéke jelentős mértékben meghaladta, ahol száz lakosra 49, száz lakásra 93 darab telefonvonal jutott. Megyei szinten az ellátottság Heves megyében volt a legmagasabb (34 fővonal/száz lakos), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a legalacsonyabb (20 fővonal/száz lakos).
Országosan száz lakosra 6,8 ezer hívás jutott, Budapesten 3,6 ezerrel több. A megyék közül a legtöbb, száz lakosra jutó hívást (8,7 ezret) Tolna megyében, a legkevesebbet (4,3 ezret) Békés megyében kezdeményezték, míg a vezetékes hívások átlagos ideje Tolna megyében volt a legalacsonyabb (4,1 perc), és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb (5,3 perc). Budapesten az értéke (5,4 perc) 0,3 perccel meghaladta az országos átlagot (5,1 perc)Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1708) éves adatgyűjtése[5].
Televízió-, kábeltelevízió-szolgáltatás
A digitális televíziószolgáltatás aránya már elérte a 80%-ot
2019 végére a televíziószolgáltatás előfizetéseinek számaForrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Az internet- és televíziószolgáltatás berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1995) éves adatgyűjtés alapján.[6] az előző évhez képest 1,6%-kal, 3,7 millió alá csökkent. A szolgáltatás 80%-a már digitális technológián történt. Az előfizetői csomagok 73%-a vezetékes jelátviteli hálózaton keresztül jutott el az előfizetőkhöz. A triple-play – azaz tévé-, vezetékeshang- és internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetések a legnépszerűbbek.
Területi megoszlásban 2019-ben a televízió-előfizetések száma Budapesten volt a legmagasabb (775 ezer), és Nógrád megyében a legalacsonyabb (67 ezer).
Az erős verseny eredményeként nagyfokú a koncentráció a kábeltelevíziós piacon
Hazai viszonylatban a televíziósszolgáltatás elsődleges, legelterjedtebb formája a kábeles technológia, ahogy Európában is. Az állandó változásokhoz és technológiai fejlődéshez igazodva a szolgáltatók előfizetőik számára a csúcskategóriás széles sávú és digitális kábeltelevíziós szolgáltatásokat nyújtják, köszönhetően az elmúlt évek innovációs és infrastruktúra-beruházásainak.
A magyarországi kábeltelevíziós szolgáltatókból 2010-ben még 292 szervezet volt jelen a piacon, 2019 végére számuk 79-re zsugorodott. E szervezetek között igen erős a verseny, és számuk évek óta folyamatosan csökken. Az előfizetőkért folytatott kiélezett versenyben jellemzően a kisebb szolgáltatók folyamatosan el- vagy bérbeadják infrastruktúrájukat a nagyobbaknak.
2019-ben is igen telített volt a kábeltelevíziós ágazat, a két vagy több szolgáltatóval rendelkező területeken új ügyfeleket esetenként már csak egymástól tudtak szerezni a piaci résztvevők. A szolgáltatók előfizetőszámának eloszlása a szektorban rendkívül egyenlőtlen: a 79 szolgáltatóból 12-nek 10 ezernél több, míg 61%-uknak legfeljebb ezer előfizetőjük volt.
2018-hoz képest 3,1%-kal növekedett a kábeltelevízió-előfizetők száma, 2019 végén 2,7 millió volt (ideértve az IPTV-t is). Az előfizetők 72%-a digitális, 34%-a IPTV-előfizető volt.
2019-ben a szolgáltatóknak a kábeltelevíziós szolgáltatásból eredő nettó árbevétele 98 milliárd forint volt. Az egy kábeltelevízió-előfizetésre jutó éves nettó árbevétel 36 ezer forintot tett ki. 2019-ben a kábeltelevízió-szolgáltatók beruházásai 2,5%-kal csökkentek a piacon jelenlévő szolgáltatók közötti átrendeződéshez köthető fejlesztések miatt kiugróan magas 2018-as évhez képest, beruházásaik értéke folyó áron elérte a 67 milliárd forintot.
2019-ben a kábeltelevízió-szolgáltatás országos lefedettsége a korábbi évek tendenciájának megfelelően alakult. Országos átlagban ezer lakásból 611 rendelkezett kábeltelevízió-szolgáltatással. Budapesten volt a legtöbb lakás (650 ezer) bekötve a hálózatba.
Internetszolgáltatás
A helyhez kötött internetes előfizetések gyorsan nőttek a V4-országokban
2019-ben az Európai Unióban a helyhez kötött internet-előfizetések számaForrás: International Telecommunication Union (ITU): https://www.itu.int/net4/ITU-D/icteye/#/query (utolsó elérés: 2020. október 15.).[7] (184 millió) 2,7%-kal volt magasabb az előző évihez képest, a V4-országokban pedig 8,2%-kal nőtt az előző évi előfizetői állományhoz képest.
Dinamikusan nő az internetes szolgáltatások árbevétele, közülük kiemelkedik a mobilinternet
Magyarországon az internetes szegmens rendkívül gyorsan növekszik, lépést tartva modern világunk gyors technológiai fejlődési ritmusával. Az országban egyre jelentősebb a széles sávú internetes ellátottság, ami a nagy sebességű és szupergyors széles sáv kiterjedt rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének köszönhető. Az összes előfizetésből az egyéni előfizetők aránya 82, az üzleti előfizetéseké 18% volt.
Évek óta folyamatosan magas fokú koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2019-ben a 18 (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) vezető szolgáltató cég a 10 millió előfizető 98%-át tudta magáénak, a középméretű (az 1–10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 1,7, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz a 0,7%-a tartozott.
2019-ben az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 301 milliárd forint volt, amely egy év alatt 14%-kal nőtt. Ezen belül a legnagyobb részaránnyal (52%) rendelkező mobilinternet bevétele 21%-kal emelkedett 2018-hoz képest. Az árbevétel szintén jelentősen, 27%-kal bővült az optikai kategóriában és 7,6%-kal a kábeltévés internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 5,7%-kal csökkent.
A technológiai fejlődéssel és a használati szokások változásával párhuzamosan átalakult az internet-hozzáférési szolgáltatások összetétele is. Az előfizetésszám jelentős mértékű emelkedését nagymértékben meghatározta a gyors technológiai fejlődés, amelyet a 2000-es években megjelenő harmadik generációs (3G), majd a 2012-ben Magyarországon is forgalomba került negyedik generációs (4G) technológiák tettek lehetővé.
2019-ben az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót. 2019-ben 3,2%-kal volt több az egy évvel korábbinál, ezt az optikai csoport 18, a vezeték nélküli 3,3 és a kábeltelevízió 1,6%-os növekedése határozta meg, míg az xDSL-szegmens csökkent (8,9%-kal). A vezeték nélküli előfizetéseken belül évek óta meghatározó a mobilinternet, amely az összes internet-előfizetés 69%-át adja.
2019 végén a garantált sávszélességi kategórián belül a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományokba (legalább 30 Mbit/s) az előfizetések már 45%-a tartozott, míg a névleges kategórián belül ez az érték elérte a 83%-ot. A mennyiségi változás minőségi fejlődéssel is párosult: 2019-ben jelentős mértékben eltolódtak az előfizetések a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományok irányába a 2018. évhez képest.
- ábra
A vezetékes internet-előfizetések megoszlása a garantált és névleges sávszélességek szerint
2019 végén országosan ezer lakosra összesen 327 helyhez kötött internet-előfizetés jutott. Az ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 2019 végén Budapesten volt a legtöbb (446), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (233).
[1]:↑ Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A postai, hírközlési, média- és műsorszórási hatósági tevékenység című (OSAP 1705) éves statisztikai célú adatátvétele.
[2]:↑ Az előfizetések száma az ITU-módszertan alapján a havidíjas előfizetések mellett az utolsó három hónapban aktív feltöltőkártyás előfizetések számát is tartalmazza.
Forrás: International Telecommunication Union (ITU): https://www.itu.int/net4/ITU-D/icteye/#/query (utolsó elérés: 2020. október 15.).
[3]:↑ Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia.
[4]:↑ Forrás: International Telecommunication Union (ITU): https://www.itu.int/net4/ITU-D/icteye/#/query (utolsó elérés: 2020. október 15.). organisations
[5]:↑ Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1708) éves adatgyűjtése
[6]:↑ Forrás: Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Az internet- és televíziószolgáltatás berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1995) éves adatgyűjtés alapján.
[7]:↑ Forrás: International Telecommunication Union (ITU): https://www.itu.int/net4/ITU-D/icteye/#/query (utolsó elérés: 2020. október 15.).
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu